Nyílttá tettem az adatokat, és most?

Az eddigiekben áttekintettük, hogy miképp tehetjük a rendelkezésünkre álló információkat jogilag és technikailag újrahasznosíthatóvá. A következő lépés, hogy miképp ösztönözzük az embereket ezek felhasználására.

Ez a szakasz azokkal a további lépésekkel foglalkozik, amit az adatok újrahasznosításának népszerűsítéséért tehetünk.

Mondjuk el mindenkinek!

Első lépésként, terjesszük, hogy a szakterületünkön a nyílt adatok népszerűsítésébe kezdtünk.

Miután nyílttá tettünk adathalmazokat, célszerű egy kis időt szánni arra, hogy hírt adjunk erről (vagy legalább legyen erre vonatkozó információ fellelhető).

A sajtóközleményeken, weblapokon megjelenített hirdetményeken, és hasonlókon túl a következőket is érdemes megfontolnunk:

• Lépjünk kapcsolatba olyan prominens szervezetekkel vagy személyekkel, akik a területünkön dolgoznak vagy érdekeltek benne
• Lépjünk kapcsolatba a releváns levelezőlistákkal vagy a szociális hálózatokon lévő csoportokkal
• Lépjünk közvetlen kapcsolatba az adataink potenciális felhasználóival

Értsük meg a célközönséget!

Miképp minden publikus kommunikációnak, az adatközösséggel történő kommunikációnak is célzottnak kell lennie: a megfelelő üzenet is kárba veszhet, ha azt rossz célcsoportnak szánják.

A digitális közösségekre jellemző, hogy nagy örömmel osztanak meg új információkat és rendkívül gyorsan fogyasztják azokat. Olyan stílusban írjuk az üzeneteinket, hogy azokon gyorsan fognak végigfutni, és nem kritikusan, részletekbe menően olvassák végig őket.

A műszaki közösség tagjainál kevésbé gyakori az MS Windows használata, mint átlag esetben. Ezért, offline olvasáshoz nem célszerű a dokumentumainkat MS Office formátumokba menteni. Ennek két oka van:

• Az első, hogy ezek a dokumentumok kevésbé hozzáférhetők. Elképzelhető, hogy saját képernyőnkön látható dokumentum helyett az olvasók valamilyen alternatív forrásból származó, tökéletlen másolatot fognak látni.
• Másodsorban, az ügynökségünk ezzel implicit üzenetet küld arról, hogy nem hajlandó közeledni a fejlesztők felé. Ezzel azt sugalljuk, hogy mi várjuk el a műszaki közösség közeledését.

Posztoljuk az adatainkat harmadik féltől származó oldalakra

Számos, speciális témakörökkel és területekkel foglalkozó blog tett szert nagy olvasótáborra. Érdemes lehet cikket megjelentetnünk ezekben a kezdeményezésünkről, hisz ez mindkét fél számára hasznos lehet. Mi nagyobb érdeklődésre számíthatunk, ők pedig egy ingyenes blogbejegyzést kapnak a témájukkal kapcsolatban.

Tegyük a kommunikációnkat szociális média kompatibilissé!

Nem életszerű elvárnunk, hogy a hivatalnokok sok időt töltsenek a szociális médián történő interakcióval. Azonban tehetünk néhány dolgot, hogy a műszaki felhasználók számára könnyen megoszthatóvá tegyük a tartalmunkat. Néhány jó tanács:

• Hozzunk létre önálló oldalakat az egyes tartalmak számára

  Amikor megosztunk egy üzenetet másokkal, a címzett hamar a releváns tartalmat fogja keresni.

• Kerüljük el a letölthető sajtóközleményeket

  A sajtóközleményekkel nincsen semmi gond. Tömör üzenetek egy adott témában. Azonban, ha elvárjuk, hogy a tartalmat le kelljen tölteni, és a böngészőn kívül kelljen elolvasni, azt kevesebb ember fogja megtenni. A keresőeszközök kisebb valószínűséggel fogják indexelni a tartalmat. Az emberek kisebb valószínűséggel fognak a letöltésre kattintani.

• Fontoljuk meg egy nyílt licenc használatát

  Amellett, hogy így biztosítjuk a felhasználókat, hogy a tartalom megosztása megengedett, azt sugalljuk, hogy a hivatalunk megérti a nyíltság fogalmát. Ez sokkal mélyebb benyomást tehet a nyílt adatokkal foglalkozó emberekben, mint egy sajtóközlemény bármely mondata.

Közösségi média

A pénzhiánnyal küszködő hivatalok számára nem célszerű órákat tölteni szociális média oldalakon. A legjobb módszer, amivel biztosítani tudjuk a jelenlétünket ezeken a platformokon a blogposztjaink megoszthatóságának megkönnyítése. Javasoljuk, hogy a következő szakasz elolvasása előtt mindenképp olvassuk el az előző szakaszt! Ezt figyelembe véve, jöjjön néhány javaslat:

• Vitafórumok

  A Twitter rendkívül népszerű platformmá vált az információ gyors terjesztésére. Minden, ami az #opendata címkével rendelkezik, azonnal ezrek számára válik láthatóvá.

  A LinkedIn is számos nyílt adatokkal foglalkozó csoporttal rendelkezik.

  Magyarországon az OpenData.hu Facebook csoport remek eszköze a hírek cseréjének.

• Hivatkozás aggregátorok

  Küldjük el a tartalmunkat a hírszolgálatok “geek” megfelelőinek. Jelenleg a Reddit és a Hacker News a két legnagyobb ilyen oldal. Kisebb mértékben, de a Slashdot és a Digg is hasznos eszközként szolgálhatnak.

  Ezek az oldalak érdekes tartalmak esetén hajlamosak jelentős forgalmat generálni, és erősen témaközpontúak.

• Opendata.hu

  Ez az oldal egy ingyenes és nyilvános magyar adatkatalógus. Az oldalt önkéntesek és civil szervezetek hozták létre azzal a céllal, hogy megteremtsék az első magyar nyílt adatokat, adatbázisokat gyűjtő weblapot. Az oldalra szabadon feltölthetők, rendszerezhetők szerzői jogvédelem alatt nem álló, nyilvános, illetve közérdekű adatok.

Hozzuk össze az embereket: Műhelykonferencia, meetup, barcamp

A személyes találkozók rendkívül hatékony módjai mások bátorításának az adataink felhasználására. Több ok miatt is érdemes lehet belefogni egy ilyen esemény szervezésébe:

• Többet tudhatunk meg a lehetséges újrafelhasználókról
• Többet tudhatunk meg az egyes adathalmazok iránti érdeklődésről
• Többet tudhatunk meg arról, hogy mások miképp akarják újrahasznosítani az adatainkat
• A lehetséges felhasználók többet tudhatnak meg a birtokunkban lévő adatokról
• Lehetőséget adunk a potenciális felhasználóknak, hogy találkozzanak egymással (például együttműködés céljából)
• Szélesebb kör számára fedhetjük fel az adatainkat (például olyan blogposztok vagy médiában megjelenő cikkek formájában, amelyek az esemény kapcsán jelennek meg)

Ezeknek az eseményeknek számos típusa, szervezésüknek pedig számos módja van, céljainktól függően. A hagyományosabb konferencia modellen túl, amely előkészített formális beszélgetésekből, prezentációkból és demonstrációból áll, számos olyan résztvevő orientált esemény is létezik, ahol a résztvevők:

• Befolyásolhatják vagy megszabhatják az esemény napirendjét
• Ad-hoc alapon bemutatkozhatnak, beszélhetnek az érdeklődési területükről, valamint arról, hogy min dolgoznak.
• Rögtönzött, mikroprezentációkat tarthatnak a munkájukról
• Foglalkozásokat vezethetnek az érdeklődési területükről

Az interneten számos dokumentumot találhatunk az efféle események szervezéséről, melyeket a következő kulcsszavakra keresve találhatunk meg: “unconference”, “barcamp”, “meetup”, “speedgeek”, “lightning talk”. Célszerű lehet felvenni a kapcsolatot olyan emberekkel/szervezetekkel, akik külföldön hasonló eseményeket rendeznek, mert minden bizonnyal örömmel segítenek és adnak tanácsokat a szervezéssel kapcsolatban. Érdemes lehet összefogni más szervezetekkel (pl. egy civil szervezettel, hírügynökséggel, vagy oktatási intézménnyel), hogy szélesítsük a résztvevők körét és növeljük a láthatóságunkat.

Készítsünk dolgokat! Hackathonok, nyeremények és prototípusok

Ezeknek a versenyeknek a felépítése a következő: néhány adathalmaz publikálását követően a programozóknak rövid időn belül - egy 48 órától néhány hétig tartó intervallumban - azokat felhasználva kell alkalmazásokat készíteniük. A legjobb alkalmazást díjjal jutalmazzuk. Már számos országban rendeztek ilyen versenyeket, például az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Norvégiában, Ausztriában, Spanyolországban, Dániában, Finnországban, valamint Magyarországon is: Adatozz okosan.

Példák

Az első ilyen jellegű verseny a világon a Show us a better way volt, melynek megrendezését a Tom Watson – az Egyesült Királyság kormányának Cabinet Office minisztere – által vezetett “Az információ ereje munkacsoport” kezdeményezte 2008 márciusában. A megmérettetés, amely a világ összes programozója előtt nyitva állt, az öt legjobb alkalmazást 80.000 fontos díjazással jutalmazta. A verseny a következő kérdésre kereste a választ: “Te mit hoznál létre a közadatok segítségével?”.

Az Apps for Democracy, az egyik első ilyen verseny az egyesült államokban, 2008 októberében indult el Vivek Kundra-nak köszönhetően, aki akkoriban Washington állam Chief Technology Officer (CTO)-ja volt. Kundra hozta létre az úttörőnek számító DC adatkatalógust – http://data.octo.dc.gov/ –, amely olyan adathalmazokat tartalmazott, mint például a valós idejű bűnözési adatok, iskolai teszteredmények és szegénységi mutatók. Ekkoriban ez volt a legátfogóbb lokális adatkatalógus a világon. A kihívást az jelentette, hogy hogyan tegyék ezt hasznossá Washington DC lakossága, látogatói, üzleti világa és állami hivatalai számára.

A kreatív megoldást az Apps for Democracy verseny elindítása jelentette. Az ötlet mögötte az volt, hogy az embereket kérik meg, hogy alkalmazásokat készítsenek a frissen elindított adatkatalógus adataiból. Az alkalmazásokat online lehetett leadni, és számos díjat osztottak ki a különböző kategóriákban. Továbbá, jutalmazták a “Közönségkedvenceket” is. A verseny 30 napig tartott, és az államnak 50.000 dollárjába került. Cserébe, 47 iPhone, Facebook és webalkalmazás jött létre, melyek becsült értéke a helyi gazdaság számára meghaladta a 2.600.000 dollárt.

The Abre Datos (Open Data) Challenge 2010. A 2010 áprilisában Spanyolországban megrendezett verseny célja az volt, hogy a fejlesztők közadatokat felhasználó nyílt forráskódú alkalmazásokat készítsenek mindössze 48 óra alatt. A versenyen 29 csapat vett részt, akik például olyan alkalmazásokat készítettek, mint a baszkföldi közlekedési információkat, vagy a madridi buszok és buszállomások adatait tartalmazó mobilalkalmazások. Ezek elhozták az első és második helynek járó díjakat (3.000€ és 2.000€).

Nettskap 2.0. 2010 áprilisában a Norvég Állami Adminisztrációs Minisztérium megrendezte a “Nettskap 2.0”-át. A norvég fejlesztők – cégek, ügynökségek vagy magánszemélyek – feladata az volt, hogy web alapú projektötletekkel álljanak elő a szolgáltatásfejlesztés, a hatékony munkafolyamatok és a demokratikus részvétel témákban. Az állami adatok felhasználását kifejezetten bátorították. Ugyan a leadási határidő csupán egy hónappal később, május 9-én volt, Rigmor Aasrud miniszter szerint a beküldött munkák “lehengerlőek” voltak. Összesen 137 alkalmazást küldtek be, melyek közül nem kevesebb, mint 90 az állami adatok újrahasznosítására épült. A 17 nyertes között 2.5 millió norvég koronát osztottak ki; a 137 nevező pedig összesen 28.4 millió korona pályázati pénzre adott be igényt.

Mashup Australia. Az Ausztrál Állam 2.0 Munkacsoport arra invitálta a lakosságot, hogy megmutassák, miért lenne az ország gazdasági és szociális fejlődése szempontjából pozitív a nyílt hozzáférés az állami információkhoz. A verseny 2009. október 7-től november 13-ig tartott. A Munkacsoport különböző újrahasznosítható formátumokban kiadott néhány nyílt licensszel ellátott adathalmazt. A versenyre benyújtott 82 alkalmazás újabb bizonyítékként szolgált azokra az új és innovatív alkalmazásokra, amelyek az állami adatok nyílttá tevése által jöhetnek létre.

Konferenciák, Barcampek, Hacknapok

A civil társadalmi szervezetek hatékony eszköze arra, hogy felhívják az állam figyelmét az adathalmazaik nyílttá tételével járó előnyökre az, ha bemutatják azokat a módszereket, melyekkel társadalmi és gazdasági haszon érhető el azok felhasználásával. Az újrafelhasználást népszerűsítő civil szervezetek munkássága kulcsfontosságú volt azokban az országokban, ahol már létrejöttek az adathalmazok technikai és jogi nyíltságát biztosító szabályozási és jogi előrelépések.

Az ilyen kezdeményezések tipikus elemei a versenyek, a nyílt állami adatokról szóló konferenciák, “műhelykonferenciák” és workshopok. Ezeket gyakran a felhasználói közösség rendezi olyan adatok felhasználásával, amelyek proaktívan, vagy adatigénylés következtében már közzé lettek téve. Egyes esetekben, a civil társadalmi szervezetek tagjai a haladó szellemű tisztségviselőkkel közösen dolgoztak, hogy biztosítsák olyan új adathalmazok publikálását, melyeket a programozók felhasználhatnak innovatív alkalmazások létrehozására.