guide

Mitől érdekesek a nyílt adatok?

Languages:  de  el  en  es  fr  he  hr  id  is  it  ja  ko  lt  lv  my  nl_BE  pt_BR  ro  ru  zh_CN  zh_TW 

A nyílt adatok, különösen a nyílt állami adatok olyan rendkívüli erőforrások, amelyek többnyire még kiaknázatlanok. Számos magánszemély és szervezet gyűjt különféle adatokat a feladatai ellátása érdekében. Az állam különösen jelentős ebben a tekintetben, mind a begyűjtött adatok mennyisége és centralizáltsága miatt, mind azért, mert ezek közadatok, így nyílttá és mások számára felhasználhatóvá tehetők. Miért érdekes ez?

A nyílt adatok rendkívül sok területen bizonyulhatnak értékesnek, és már számos területen született példa a felhasználásuk mikéntjére. Emellett, sok különböző embercsoport és szervezet számára jelenthet előnyt a nyílt adatok megléte, beleértve magát az államot is. Azonban, nem lehet pontosan megjósolni, hogy hogyan és miként fognak hasznos adatok létrejönni. Az innováció természetéből adódóan a fejlődés gyakran nem várt helyekről érkezik.

Jelenleg is nagyszámú olyan területet ismerünk, ahol a nyílt állami adatok rendkívül értékesek. Például:

  • Transzparencia és demokratikus kontroll
  • Részvétel a döntéshozatalban
  • Önszerveződés
  • Továbbfejlesztett vagy új termékek és szolgáltatások a magánszektorban
  • Innováció
  • Hatékonyabb állami szolgáltatások
  • Hatásosabb állami szolgáltatások
  • A szabályozások hatásainak mérése
  • Új tudásanyagok létrehozása kombinált adatforrásokból és minták felfedezése nagy adatkötetekben

A felsorolt területek legtöbbjére már találhatunk példákat.

Az átláthatóság növelésére szolgáló projektek, például a finn “adó fa”, vagy a brit “Where does my money go (hová kerül a pénzem)” segítenek nyomon követni, hogy az állam mire költi az adóbevételeit. Kanadában például a nyílt adatok segítettek felderíteni egy 3.2 milliárd dolláros jótékonysági adócsalást. Egyes weblapok, például a dánfolketingstidende.dk segítségével nyomon követhetjük a parlamenti tevékenységet és a törvényhozási folyamatot, így láthatjuk, hogy pontosan mi történik a parlamentben, és mely képviselők vesznek részt az egyes ügyekben.

A nyílt állami adatok segítségünkre lehetnek jobb döntéseket hozni az életben, vagy lehetővé tehetik aktívabb részvételünket a társadalomban. Egy dán asszony létrehozta a findtoilet.dk nevű oldalt, amely ábrázolja az összes nyilvános dán mellékhelyiséget azért, hogy a gyomorproblémákkal küzdő ismerősei ismét bátran kimozdulhassanak az otthonukból. Az USA-ban az airnow.gov szolgáltatástól többféleképpen tájékozódhatunk a levegő minőségéről. New Yorkban könnyedén találhatunk kutyasétáltatásra alkalmas helyeket, és kapcsolatba léphetünk másokkal, akik ezekbe a parkokba járnak. Az olyan szolgáltatások, mint a Mapumental vagy a Mapnificent segítenek lakóhelyet választani, figyelembe véve a munkahelyünkre tartó út hosszát, a lakásárakat és a környék szépségét. Ezen példák mindegyike nyílt adatokat használ.

A nyílt adatok rendkívüli gazdasági jelentőséggel is bírnak. Számos kutatás törekedett ennek megbecslésére, mely egyedül az Európai Unióban eléri az évi több tízmilliárd eurós nagyságrendet. Új termékek és vállalatok hasznosítanak újra nyílt adatokat, legyen az céginformáció, közlekedési vagy térképes adat. A Google Translate a fordítási algoritmusok betanítására azt az óriási mennyiségű Európai Uniós dokumentumot használja, amely az összes európai nyelven elérhető, ezzel javítva a szolgáltatás minőségét.

A nyílt adatok értékesek az államnak magának is, például, növelhetik az állam hatékonyságát. A Holland Oktatási Minisztérium újrafelhasználás céljára az interneten publikálta az oktatással kapcsolatos összes adatát. Ennek következtében a beérkező kérdések száma visszaesett, csökkentve a munkaterhelést és bérköltségeket. Továbbá, a válaszadás a megmaradt kérdésekre is könnyebbé vált, hiszen a releváns adatok könnyen fellelhetővé váltak. A nyílt adatok ezen felül hatásosabbá teszik az állam működését, amely így a költségek csökkenéséhez vezet. A Holland Kulturális Örökségekért Felelős Minisztérium aktívan közzéteszi a saját adatait, és együttműködik az olyan amatőr történelmi társaságokkal és csoportokkal, mint a Wikimedia Foundation, ily módon a saját feladatai végrehajtását teszi hatékonyabbá. Ez nem csak az adatok minőségének javulásához vezet, de csökkenti a szükséges alkalmazottak számát is.

Habár számos eset van, ahol a nyílt adatok már most is szociális és gazdasági értékkel rendelkeznek, nem tudhatjuk, hogy a jövőben milyen új dolgok válnak lehetővé általuk. Az adatok új kombinációi olyan tudásanyaghoz és nézőpontokhoz vezethetnek, amelyek teljesen újszerű alkalmazási területeket hozhatnak létre. Ezzel már találkozhattunk korábban, például amikor Dr. Snow a 19. századi Londonban felfigyelt az ivóvíz szennyezettsége és a kolera között fennálló kapcsolatra az ivókutak elhelyezkedése és a kolerához köthető halálozási adatok kombinálásával. Ez a londoni szennyvízrendszer kiépítéséhez vezetett, és jelentősen javította a lakosság általános egészségi állapotát. Várhatóan újra hasonló fejlemények fognak bekövetkezni, amikor nem várt információkra bukkanunk a különböző nyílt adathalmazok kombinálásával.

Ezeket a lehetőségeket akkor aknázhatjuk ki, ha a nyilvános állami adatokból nyílt adatokat hozunk létre. Azonban, ez csak akkor fog bekövetkezni, ha azok valóban nyíltak, azaz mások általi újrafelhasználásuk nincsen korlátozva (sem jogi, sem pénzügyi vagy technológiai értelemben). Bárminemű korlátozás kizár valakit a publikus adatok hasznosításából és megnehezíti azok értékes felhasználását. Az adatokban rejlő potenciál kihasználásához a publikus adatoknak nyílt adatoknak kell lenniük