Mit jelent az, hogy nyílt adat?

Ez a kézikönyv a nyílt adatokról, szól, de mik is azok pontosan? Különösképp, mitől lesznek a nyílt adatok nyíltak, és miféle adatokról beszélünk?

Mit jelent a nyíltság?

Ez a kézikönyv a nyílt adatokról szól - de mitől is lesznek nyíltak az adatok? A mi felfogásunkban ezt az Open Definition definiálja:

A nyílt adatok szabadon felhasználhatók, újrahasznosíthatók és továbbterjeszthetők bárki által - legfeljebb a forrásmegnevezés és a nyíltnak maradás követelményeivel rendelkeznek.

A teljes Open Definition részletesen kifejti, hogy ez mit jelent. Összefoglalva a legfontosabbakat:

• Elérhetőség és Hozzáférhetőség: az adatoknak teljességükben kell elérhetőnek lenniük, nem drágábban, mint azok reális reprodukciós költsége, lehetőleg internetes letöltésként publikálva. Az adatoknak továbbá kényelmes és módosítható formátumban kell szerepelniük.
• Újrafelhasználás és Továbbterjeszthetőség: az adatoknak olyan felhasználási feltételekkel kell rendelkeznie, ami megengedi az újrahasznosítást és a továbbterjesztést, beleértve azok más adathalmazokkal történő vegyítését.
• Univerzális részvétel: az adatoknak mindenki által felhasználhatónak, újrahasznosíthatónak és továbbterjeszthetőnek kell lennie - egyetlen felhasználási területet, személyt vagy csoportot sem diszkriminálva. Például, a “nem kereskedelmi célú felhasználásra” vonatkozó kikötés, amely megtiltja a “kereskedelmi” felhasználást, vagy a felhasználást csak megadott célra (pl. csak oktatásra) engedélyező korlátozások nem megengedettek.

Ha azon tűnődünk, miért olyan fontos, hogy tisztázzuk a “nyíltság” jelentését, és miért ezt a definíciót használjuk, a válasz egyszerű: interoperabilitás.

Az interoperabilitás a különböző rendszerek és szervezetek együttműködésének képességét jelenti. A mi esetünkben ez a különböző adathalmazok együttműködésének vagy vegyíthetőségének lehetősége.

Az interoperabilitás azért fontos, mert lehetővé teszi a különböző komponensek együttműködését. Az, hogy lehetőségünk van komponenseket használni és “összeilleszteni” nélkülözhetetlen a nagy, összetett rendszerek létrehozásához. Interoperabilitás nélkül ez közel lehetetlen — ezt bizonyítja a Bábel tornyához kapcsolódó leghíresebb mítosz, ahol a kommunikáció képességének (az interoperabilitásnak) hiánya teljesen ellehetetlenítette a torony építésére tett kísérletet.

Hasonló helyzettel találkozunk az adatok esetén. A “nyílt” adatok (vagy forráskódok) lényege, hogy a bennük lévő “nyílt” anyagokat szabadon kombinálhatjuk más “nyílt” anyagokkal. Ez az interoperabilitás teljes mértékben elengedhetetlen a “nyíltság” fő gyakorlati előnyeinek kiaknázásához: a különböző adathalmazok vegyíthetőségének drámaian jobb lehetőségéhez, amely által több és jobb termékek és szolgáltatások jöhetnek létre (ezekről az előnyökről bővebben a “miért” tegyük nyílttá az adatokat részben ejtünk szót).

A nyíltság definíciójának egyértelmű meghatározása biztosítja, hogy két, eltérő forrásból származó nyílt adathalmaz esetén azokat képesek leszünk kombinálni, mellyel elkerülhetjük a saját “Bábel tornyunkat”: hogy sok adathalmaz áll birtokunkban, de csak némileg, vagy egyáltalán nem tudjuk őket olyan nagyobb rendszerekbe kombinálni, amelyek valóban értékesek.

Milyen adatokról beszélünk?

Olvasóink találkozhattak példákkal arra, hogy milyen típusú adatok nyíltak vagy tehetők nyílttá – a következőkben ezeket fogjuk tovább bővíteni. Azonban, hasznos lehet gyorsan felvázolni, hogy mely adatok lehetnek nyíltak – és ami egyaránt fontos, melyek nem lehetnek azok.

Az elsődleges szempont, hogy a fókusz a nem személyes adatokon legyen, vagyis azokon, amelyek nem tartalmaznak információkat konkrét személyekről.

Hasonlóképp, bizonyos állami adatokra nemzetbiztonsági megkötések vonatkozhatnak.